Kanizsay.hu » A horvát-szlavóniai Kanizsayak

A horvát-szlavóniai Kanizsayak

A horvát-szlavóniai KanizsayakVan egy címer a Siebmacher Wappenbuchban, melyet nem tudok hova tenni. Egyedül a 17. századi miskolci familiának nincs meg a címere, de ez szinte biztosan nem az ővék. Nagy Iván ezt a címert a heteiek címerének véli, de ez sem igaz. Szerepel a címer a Wappenbuch magyarországi és horvát-szlavón fejezetében is. Az előbbinél semmit, az utóbbinál annyit lehet megtudni, hogy a Varasd megyében 1740-ben szolga-bíróskodó Kanizsay Farkas címere. A haránt kettéosztott pajzs jobb alsó felén ráadásul az Osl nembéli Kanizsayak címerképe, a sasláb található. Az ő nemesség adományozásuk eredete talán még a középkorba nyúlik vissza (ezért az időrendi sorrendet tekintve kakukktojás), de mindenképpen legalább 16. századi. Horvátországban az ottani országgyűlés a Sabor hirdette ki a nemesség-adományozásokat, egyszer talán kezembe akad egy dokumentum erről a kihirdetésről is. Nagy valószínűséggel ebbe a családba tartozik Kanisay Miklós, aki 1654-ben Kiskomár várában lovaskapitány volt (ebben az időben nem élt Miklós a többi Kanizsay családban). A feleségét Szalay Annának hívták, aki 1662-ben már özvegyként ír Kiskomárból a Kamarának bizonyos szlavóniai harmincadok ügyében.

Pálffy Géza egy a szlavóniai Budor családról szóló tanulmányában pedig megemlíti, hogy Budor Izabellát Kanizsay Mihály vette nőül 1620 körül. Ez a Mihály még 1641-ben biztosan élt, egy másik forrás is említi. 1608-09-ben pedig Benedek, mint Korpona várának alkapitánya szerepel egy Benda tanulmányban. A kiskomári várban pedig egy Ferenc, mint végbeli vitéz ír levelet többedmagával Batthyány Ádámnak, 1620 körül. Családtag lehet az a Kanizsay Márton is, aki Körös-Belovár megye küldötteként vett részt 1818-ban Somogy megye tisztújító gyűlésén. Ide tartozhatnak a Nagyszombati Egyetem 17. századi anyakönyvében (matricula) szereplő Kanizsayak is. 1649-ből György, 1650-ből Gáspár, 1671-ből János, 1681-ből Imre, valamint 1688-ból András. Bár ő már lehet az én ős nagybátyám is. Horvátországban a mai napig élnek Kanizsay nevűek (ott Kanižaj-nak írják), illetve onnan Ausztráliába is elszármazott egyikük, aki az Interneten kutatott is eredete után, de mire írtam volna a megjelölt címre, már elérhetetlen volt. Sajnos Jókai írásait nem mindig lehet történelmi tényként kezelni, de Az utolsó budai basa című elbeszélésében leírja, hogy Petneházy Dávid kuruc kapitány egy Kanizsay János nevű Kassára menekült délvidéki birtokos nemes Borbála nevű leányának kegyeiért küzdött. A fentiek szerint mindenesetre tény, hogy ezidőtájt volt délvidéki birtokos Kanizsay család. Talán mégis igaz, amit Jókai leírt?

 

Nemes Kanizsay családok a történelmi Magyarországon

Nemes Kanizsay családok a történelmi Magyarországon



© 2004-2013 Kanizsay Zsolt