Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/kanizsay/public_html/includes/DB.php on line 470

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/kanizsay/public_html/includes/DB.php on line 547

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/kanizsay/public_html/includes/DB.php on line 1124

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/kanizsay/public_html/includes/PEAR.php on line 563

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/kanizsay/public_html/includes/PEAR.php on line 566

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/kanizsay/public_html/includes/HTML/QuickForm.php on line 566

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/kanizsay/public_html/includes/HTML/QuickForm.php on line 1661

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/kanizsay/public_html/includes/HTML/QuickForm.php on line 1818
 Rokon családok - kanizsay.hu

Kanizsay.hu » Rokon családok

Rokon családok

 

 

Lipovnoki Lipovniczky

 

Lipovnoki LipovniczkyFeleségem anyai ősei az Árpád vezérrel visszajött 108 nemzetség egyikéből, a Lipovnok vagy Ipulnok nemzetségből származnak. Ipulnok régi magyar személynév, mely a nemzetség nevét adó birtok nev is. A 14. századtól kialakuló szlávajkú környezetben Lipovnokká vált, s a családnév is így lett Ipulnoky helyett Lipovniczky. Hasonlóan sok más felvidéki családhoz. Úgymint: mátyásfalvi Mattyasovszky, benyói Benyovszky, hrabovai Hrabovszky, medveczei Medveczky, praznóczi Práznovszky, závodjei Závodszky stb. Egy történész-levéltáros Lipovniczky a 20. század harmincas éveiben dolgozta fel részletesen a család történetét. Ő Kond vezérig vezette vissza a családfát. A hivatalos adatok szerint az első ismert ős Bokon, aki Szent István király idején élt. A címerben látható jelenet egy Koros nevű őshöz kötődik. Ő nyitrai várnagy és zalai ispán volt. Egy medvevadászat alkalmával megmentette István herceg, a későbbi II. István király életét. Ettől az eseménytől kezdve számos tisztséget töltöttek be a leszármazottak, több birtokadományban is részesültek, mígnem egy János nevű ős a 16. század elején feleséggyilkosság miatt el nem vesztette az egészet. A visszakapaszkodás nem ment könnyen, mintegy 150 év elteltével találunk megint Lipovniczkyt a megyei tisztségviselők sorában. Ezt követően aztán számos magas rangú katonatiszt, képviselő, alispán kerül ki a soraikból. A legismertebb talán István, aki 1849-ben a császáriak által körülzárt Komáromi vár plébánosa, Klapka hű embere, később pedig nagyváradi püspök. A család birtokai eredetileg Nyitra vármegyében terültek el, később Bars- és Heves vármegyébe is áttelepültek egyes ágak, majd a világháborúk sodorták a családot Vác, Tata, Székesfehérvár irányába.

A családfa itt megtekinthető

 


 

Noszlopi Noszlopy

 

Noszlopi NoszlopyA család első említése 1125-ből való, már akkor birtokosok voltak a Veszprém vármegyei Noszlopon. Valószínüleg a 108 nemzetség egyikéből kell, hogy származzanak. A családfa 1346-tól folyamatos. Egyik águk a 18. század közepén került Nyitra vármegyébe, itt kerültek rokonságba a Lipovniczky családdal (Lipovniczky János huszár főhadnagy felesége volt Noszlopy Teréz). A legismertebb közülük Noszlopy Gáspár, aki a vesztes '48-49-es szabadságharcot követően merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen, amiért kivégezték.

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Tőkésújfalusi Újfalussy


Tőkésújfalusi Újfalussy

A mára férfiágon kihalt család a 108 nemzetség egyikéből a Divékből ered. Egy 18. századi Nyitra vármegyei bírósági ítélet kimondta, hogy az Aba és a Divék nemzetség Csaba királyfi kisebbik fiától, Édementől ered (az Árpád-ház a nagyobbik fiútól Edtől). Az iratokat rejtélyes kezek megsemmisítették, az adatot csak a szájhagyomány tartotta meg, melyet aztán egy 19. században kiadott könyv őrzött meg. A család Nyitra vármegyében volt birtokos, ahol a Lipovniczkyakkal került rokonságba, még a 15. század második felében.

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Brogyáni Brogyányi

 

Brogyáni Brogyányi

Feleségem egyik anyai dédanyja származik ebből a Nyitra vármegyében birtokos családból. Nemességüket még az Árpád korban kapták, első említésük 1288-ból való. A családtagok számos tisztséget viseltek az évszázadok során a Nyitra vármegyei közigazgatásban. Jelenleg Brogyányi Mihály ismert pozsonyi helytörténész.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Závodjei Závodszky

 

Lipovniczky Mihály Graeven ezredbeli huszár hadnagy édesanyja volt Závodszky Júlia,

de e két család a századok során többször került kapcsolatba, házasságok révén.

Nemességüket Mátyás királytól kapták 1466-ban, eredetileg Trencsén megyeiek. Závodszky Noémi fehérvári színésznő valószínűleg ebből a családból származik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Kismalonyai Malonyay

 

Kismalonyai MalonyayA Lipovniczky rokonsághoz tartozó Bars vármegyei család András nevű őse és Tajnay Annától született fiai (András, János és György) 1638-ban kapott nemességet III. Ferdinándtól Bécsben. Egy Ferenc nevű családtag a zempléni Berzéken a Rákóczi birtok jószágigazgatója volt 1699-ben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Tiszahegyesi és tajnai Tajnay

 

A Lipovniczkyval rokon család, amely a Bars vármegyei Tajnáról származik. Ott épült a család kastélya (1840), és ott található a család temetkezési kápolnája. A Bars-várbeli népből (várjobbágyok) voltak, akik - feltehetőleg már a 13. század előtt - kitelepültek Tajnába (később Nemes-Tajna, Nagy-Tajna településrész). A királyi vár birtokából földet kaptak. A család őseinek Ivánka fiait Lukát és Zohovot tartják (Okleveles említés: 1275). Tajna várjobbágyi birtokai kikerültek a várszervezetből, s a nemesi vármegye kialakulásával a Tajnán birtokos várjobbágyok kisnemesi jogállásba jutottak (Okleveles említés: I. Lajos donációs levele (1357). Tajnay Orbán és Mihály valamint fiai birtokaikért pereskedtek a Garamszentbenedeki apátsággal (1467/1471;1493)). A Tajnán illetékes nemesek egyezséget kötöttek a Tajnay családnév kizárólagos használatára (1519).

I. Ferdinánd, majd I. Miksa is megerősítette a Tajnayakat birtokukban, nemességükben és címert adományozott a családnak (1564/1568/1569).

 

 

 

 


 

Herke

 

HerkeFeleségem atyai ősei 1717-ben kaptak nemesi oklevelet III. Károlytól. A feltehetően borsodi református família rekatolizálást követően kapott földet Csongrád megyében. A hatalmas családi sírbolt is Csongrádon található. A család legnevesebb tagja Herke Sándor talajkutató, akiről Szegeden utcát is neveztek el. Feleségem Ferenc nevű nagyapja a Ludovikán végzett, mint utásztiszt. Részt vett az észak erdélyi bevonulásban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Öttevényi Farnady

 

Feleségem Piroska nevű atyai nagyanyjának Farnady ősei a családi hagyomány szerint Vas megyéből származnak, bár a nevet adó FarnadÖttevényi Farnady község Nyitra vármegyében van, az előnevet adó, ottani földbirtokra utaló Öttevény pedig Győr közelében. Piroska édesapját valójában Karol Haraszkiewicznek hívták, a Monarchia lengyel részén született, de magyarosítás címén felvette a felesége nevét, így lett Farnady. Egy Farnady nemeslevélre történő utalást találtam, mely 1666-ot jelölte meg, az adomány éveként, illetve a marosvásárhelyi Teleki levéltárat, ahol az megtalálható. Annyit sikerült kideríteni, hogy az ottani anyag a Budavári Országos Levéltárba került, de a szál felgöngyölítése további kutatást igényel. A Magyar Nemzeti Levéltár őriz egy Farnady nemeslevelet, de az 1634-es és I. Rákóczi György adta ki. A címer pedig más rajta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Boczon Thorday

 

Boczon ThordayAtyai nagyanyám János nevű őse 1647-ben kapott címeres nemeslevelet III. Ferdinándtól, György és Miklós nevű testvéreivel. Az ármális úgy említi őt, hogy Tordáról származó Thorday, másképpen Boczon János (Johannes Thorday alias Boczon de dictu Thorda). Mivel a ma ismert összes Torda nevű település akkoriban az Erdélyi fejedelemség birtokában volt, illetve a család nemességét Pozsony vármegyében hirdették ki (Somorján, 1652-ben), feltételezhető, hogy a Pozsonyhoz legközelebb lévő ma már nem létező Tordasziget lehet a névadó, mely Győr közelében volt akkortájt. Mai tudásom szerint a Boczon pedig két nyelven takar értelmes szót, a lengyelben gólya, a spanyolban hetvenkedő. A továbbiakban leírtak miatt azonban lehetséges, hogy az egész teljesen téves elképzelés. Steven Totosy kutatásai szerint e család azonos azzal a Vas megyei Thorda családdal, akik a Kisunyom melletti Sorkikisfaludon éltek. Az ősük 1569-ben nyer birtokadományt Miksától (a közeli Sorkikisfalud községre), mely elvileg nem mond ellent a fenti 1647-es kutyabőrnek. Az irat nem említ nem nemesi állapotból való felemelést, mint Kanizsay őseim esetében. Egy bármilyen királyi birtokadományozás ugyanis automatikusan nemességet jelentett, de nem járt címeradományozással is. Ennek a 16. században még nem volt akkora jelentősége. Közel 100 évvel később viszont már igen. Ezt a hiányosságot pótolhatta a III. Ferdinánd féle címereslevél. Egy 1696-os megyei nemesi összeírás Vincét említi. 1719-ben András kap adományt Sorkikisfaludra (Vince fia?). Ő még 1731-ben is élt. Az 1754/55-ös nemesi összeírás Jánost és Ferencet említi Kisfaludon. Steven Totosy további kutatásai szerint a biztosan egyenes ági ősöm, József 1720-ban született Sorkikisfaludon. Édesapja Mátyás, édesanyja pedig Zanathy Judit. Az ő testvére lehetett a fenti András, aki az 1726-27-es vasi nemességvizsgálaton az 1719-es adománylevéllel igazolta magát. Apja pedig az említett Vince. További rokonai lehetnek János, István és Péter, akik Sál községben (ma Szlovénia) az 1569-es (talán a sáli birtokra is szóló) adománylevéllel igazolták magukat. A fenti József feleségét Szenttamási Baboss Katalinnak hívták (a Baboss család a szomszédos Rábaszenttamáson volt birtokos). A fiúk - szintén József, felesége pedig Tötösy Erzsébet - a 18. század második felében költözött a Vas megyei Kisunyomba, ahol 1785-ben is élt. Birtokait elveszthette mert a vármegyétől igazoló levelet kapott, hogy elszegényedett és nem tudja folytatni a pereit. Azokról a perekről lehet szó, amelyekben a birtokok is elúsztak. Kisunyomról a zalai Hahótra került (ide valamikor 1790 és 1812 között, mivel az előbbi nemesi összeírásban még nem szerepel, János nevű fia viszont 1812-ben itt született). Az 1829-es összeírásban már szerepelnek János nevű fiával együtt. Hahótra azért mehettek, mert József anyósa, Bátsmegyey Katalin családjának ott is volt birtoka. Tehát Zalában lett újra birtokos a família, mígnem a dédapám sógora az egészet elkártyázta, valamikor a 20. század elején. A birtokvesztést követően Kaposvárra kerültek, (1910 körül) a címeres nemeslevél eredetije is itt található, édesapám unokatestvérénél. Egy családi történet is szól erről a korai kaposvári időszakról. A '19-es forradalom idején dédapám üzemeltette a tejcsarnokot, ahová a Latinka Sándor vezette kommunista csőcselék bevonult, hogy feldézsmálja a készleteket. Thorday Elek ellenállt. Estére már a siralomházban csücsült, a másnapi akasztását várva. Hajnalban azonban Horthy gárdistái bevonultak Kaposvárra és Latinkát lógatták föl. A következő évben született a nagyanyám.

Egy másik történet nagyanyám Lajos nevű unokatestvéréről szól. Ő valamikor az 1920-as években Amerikába ment. Ennyiről szólt csak a mendemonda. Mígnem Steven Totosy de Zepetnek felgöngyölítette ezt a szálat is (nagyon hálás vagyok Neki mindenért). Az említett Lajos Buenos Airesben élt, de végül Montevideoban halt meg. Gyermeke viszont visszatért Budapestre és neki is születtek gyermekei, akik közül Attila Újszegeden lett plébános. Ő az én harmad-unokatestvérem. Ráadásul még földrajzos is volt a JATE-n. Az Ő bátyjának 11 gyermeke van, az én gyermekeim negyedfokú unokatestvérei. A felesége német. Úgy tűnik, nem is élnek (mind?) Magyarországon. E talány kiderítése még énrám vár.

A Thorday nemeslevél szövege pedig magyarul és latinul itt olvasható.

 


 

Zepetneki Tötösy

 

Zepetneki TötösyValószínűleg az Árpádok korában számos Tötösy família egyikéből eredeztethető e család, mely Vas megyében volt birtokos. Többek között pl. Kisunyomban, ahol Thorday nagyanyám ősei is éltek egy rövid ideig. Tötösy Erzsébet nevű felmenőm Györgynek nevezett őse 1587-ben kapott nemeslevelet, majd birtokadományt Rudolf királytól. Nagy valószínűséggel újranemesítésről lehetett szó. A családfa 1490-ig folyamatosan követhető, de némi bizonytalansággal az 1360-as évekig is. A család rendkívül kiterjedt, rengeteg Tötösy él az északi félteke számos országában.

Továbbiakban pedig egy adalék a család történetéhez, Steven Tötösy de Zepethnek kutatásai alapján: Vas megyében Zepetneki Tötösy György (Georgius Tivtoß?/Tiwtößy de Zepethnek) agilis et literatus, felesége domina Katalin és gyermekeik Péter, Jakab, Orsolya és Katalin kapnak címeres nemeslevelet adományba 1587.02.22. II. Rudolf magyar királytól és római császártól, valamint 1589.07.22. nemesi kúriát és földbirtokot a Vas megyei Jákon és Sorkikisfaludon. A nemesség kihírdetése Szombathely 1587.05.29. Az 1587. címeres nemeslevelél adományozása után és a nemesi kúria és földbirtokok adományozása előtt (1587-1589) Györgynek és feleségének domina Katalinnak születik még két gyermeke, Margit és János, leányuk Orsolya 1589-1597 között elhal. György felesége, Katalin úrnő, aki 1597 előtt megözvegyül, ugyanebben az évben királyi és megyei jóváhagyással további földbirtokot vásárol Jákon. Az 1587. adományozott de Zepethnek nemesi előnév helyesen de Zepethk ugyanis középkori és kora-újkori dokumentumokban Zepethk falu többször van összekeverve az ugyancsak Zala megyei Szepethnek várossal és mert a Vas megyében újra nemesített Zepetneki Tötösy család a Zala megyei prima occupatio nobilitas Zepethki Tötösy családból származik. A Tötösy de Zepetnek család a Zala megyei egymás mellett fekvő Pacsa, Tötös, Zepethk és Kerecseny falvakban honos és nemes birtokos prima occupatio nobilitas (honfoglaláskori) Tötösy családokból származik. Ezek a Tötösy családok 1256. vannak mint honfoglaláskori országos nemesek bizonyítva: "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán [Panyit Bánffy de Alsólindva] előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53). A család történetét, ágainak családfáit valamint rokon családainak leszármazását lásd: Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. Steven Tötösy de Zepetnek. CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library): http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords . West Lafayette: Purdue University Press, 2010-.=


 

 

 

 

 

 

 

 


 

Báchmegyey

 

A család Páris bácsmegyei falutól vette előnevét. Onnan költözött 1583-ban Vasmegyébe. Bácsi birtokai minden bizonnyal török kézre kerültek. 1592-ben több vend faluban szerzett birtokot. Birtokos volt Sorkiúfalun, Kis- és Nagy-Unyomban, Nagy-Kölkeden, Gasztonyban, Alsórönökön, Koltán, Markusóczon. A "nagy-bátsi" előnév 1560. május 21-én fordul elő először Nádasdy Tamás nádor egyik adománylevelében, a "párisi" 1583. április 28-án II. Rudolf király Markusóczfalvát adományozó okiratában, a "párisi" és "nagy-bátsi" előnév együtt 1663. július 20-án egy egyezséglevélen. A család nevét a 16. században ch-val, a 17. századtól kezdve ts-sel írják. Régi birtokadományos család, eredetileg Báchy (Bátsy) volt a nevük. Bátsmegyey Katalin volt Tötösy Erzsébet édesanyja. Katalin apja pedig Bátsmegyey János, akinek Hahóton is volt birtoka. Ezt örökölhették meg Thorday őseim. A kapcsolat onnan adódhatott, hogy a Bátsmegyeyeknek Pozsony vármegyében is voltak birtokaik. Báchmegyey Simon az 1550-es években Szigetvár alkapitánya volt, Zrínyi Miklós mellett, Ferenc pedig Vas megyei alispán a 17. század végén. Díszes síremléke a sorokpolányi templomban ma is látható. A fia Gábor, szintén vasi alispán.

Akármennyire is azt mutatja minden jel, hogy régi családról van szó, XVI. sz. előtti nyomokra nem sikerült bukkannom. Szinte biztosan a 108 nemzetség valamelyikéből eredeztethetők. Az eddigi ismereteim alapján a címerük is jól "adja" egy nemzetségi címer jegyeit. A griff miatt mindenképpen a Tomajra gyanakodnék, de egyéb "bizonyíték" nem áll rendelkezésemre.

 


 

Szürtei Szürthey másképpen Zritthey

 

Szürtei Szürthey másképpen Zritthey

A fent említett Vas megyei alispán, Bátsmegyey Ferenc nevű ősöm dédanyja volt az 1500-as évek második felében élt szürtei Szürthey (másképpen Zrittey) Julianna, akinek apját Zsigmondnak hívták. A mára kihalt család, az Árpád vezérrel érkezett Baksa nemzetségből származik. Ősi birtokuk Szürte, Ungvár mellett található. A Baksák első híresebb tagja IV. Béla király idején élt Simon ispán, akinek hat fiától a Szürthey mellett számos ismert család - köztük a Bocskai is - származtatja magát. E Simon ispán nevéhez fűződik a Regéci vár alapítása. Hála Nagy Iván munkásságának, a családfa ezen ága, a fent említett Julianna "ősanyától", tehát az 1550-es évektől, egészen a XIII. század közepéig folyamatosan követhető. A család egyik tagja László ősöm, zempléni ispán a rozgonyi csatában esett el, Anjou Károly király oldalán. Az ő nagybátyja György pedig a morvamezei csatában Kun László király mellett harcolt, a magyar könnyűlovasságot vezetve. 1285-ben pedig, a második tatárjárás idején betörő ellenséget győzte le.

A Szürtheyek ma ismert címerét 1414-ben Zsigmond királytól kapták. A nemzetségből származó több család (Chapy, Bocskai) is kapott velük együtt akkor ilyen címert. A pajzsot körülölelő, saját farkába harapó sárkány arról tanúskodik, hogy a címer viselője a Sárkányos Társaság, Zsigmond lovagrendjének tagja volt.

A mai magyarországi nyelvészet színvonalát viszont az alábbi szócikk mutatja a Wikipédiából: A Baksa régi magyar személynévből származó férfi keresztnév. Feltehetően szláv eredetű, és az Isten jelentésű Bog névelem származéka. Egyesek szerint török származású név, mások szerint a magyar bak szóval van kapcsolatban; azonban ezek a feltevések nem megalapozottak. Egyébként meg tessék megnézni a Baksa nemzettség címerét! Jó, segítek. A címerpajzson egy kecskebak szarva látható.

 


 

Széchi Szigethy

 

Széchi SzigethyÉdesanyám atyai nagyanyjának felmenői 1696-ban kaptak nemeslevelet I. Lipóttól. Sajnos az eredeti ármális elveszett, a Veszprém megyei Levéltárban csak egy kézzel írott 19. századi másolatot találtam. A Szigethy ősök helyzete hasonló lehet, mint a Tötösyeké. Széchi előnevük arra utal, hogy korábban birtokuk lehetett. Igaz, Zalában van egy Szécsisziget nevű település, a Zala megyei nemesi összeírások szerint pedig több ilyen nevű család is élt ott. Ráadásul akkoriban Zala vármegye Tapolcán is túl terjedt. Nemeslevelük szövege is arra enged következtetni, hogy nem nemtelen állapotukból emelkedtek a nemesek közé. A későbbi levéltári adatok szerint viszont molnárok voltak Pétfürdőn, majd Lepsényben. A zalai családok felé egyelőre kapcsolatot nem találtam. A család nemességét a szomszédos megyékben - Fejérben és Komáromban - is kihirdették:

1759. májusi Fejér vármegyei közgyűlésen hirdették ki a (Fehérvár)Csurgón lakó Szécsi Szigethy Pál nemesi bizonyságlevelét, amelyet Veszprém megye adott ki 1759. febr. 5-én. 1776. decemberi közgyűlésen kapott bizonyságlevelet a Veszprém megyébe visszaköltözködő Szécsi Szigethy György, azon az alapon, hogy testvérei a megyében igazolták nemességüket és felvétettek a megyebeli nemesek közé. Az 1831. évi áprilisi közgyűlésen kapott bizonyságlevelet a Szentantalfán lakó Szécsi-Szigethy Sándor. Ennek atyja István volt, aki az 1776-ban bizonyságlevelet szerző Györgynek a testvére volt. Ezen Györgynek testvére volt az 1759-ben kihirdetett Pál is, továbbá István és János, Atyjuk György volt és nagyatyjuk pedig az a János, aki 1696. dec. 5-én armálist nyert. A szomszédos Komárom vármegyében Szécsi Szigethy János és István, Pál, Mihály nemességlevelét hirdették ki 1773-ban. A fent említett Szentantalfa melletti Köveskálon, mely akkor Zala vármegyéhez tartozott, többen is éltek a családból. Az 1790-es nemesi összeírás szerint János és Mihály a fiaikkal (Péter, József és Dániel, illetve László, Péter és János), valamit István a Pál és János a György nevű fiával. 1829-ben Ferenc, Pál, László, György, Péter, János, még egy Pál és József. 1845-ben pedig a szomszédos Monoszlón István. Eredetét tekintve minden bizonnyal ugyanaz a család.

Egy érdekesség a nemeslevélszerző János feleségével Köveskúthy Annával kapcsolatos. Az Atyusz nemzetségből származó Köveskúthy család emeltette a salföldi pálos kolostort. Egyes kutatók szerint a família a Salfölddel szomszédos Kékkútról eredeztethető, melynek neve korábban Kőkút, Köveskút lehetett.

A sisakdísz páncélos vitézének kezében tartott zászló az eredeti címerben természetesen egyszínű vörös, a piros-fehér-zöld változat csak az én "csínytevésem". Remélem, a heraldikusok megbocsájtják!

 

 

 


 

Szenttamási Baboss

Szenttamási Baboss

Egyik Thorday ősöm, az 1720-ban született József feleségét hívták Szenttamási Baboss (vagy Babos) Katalinnak. Ősi Vas vármegyei birtokos családról van szó, akik András ősük révén már egy 1479-es összeírásban is birtokosként szerepelnek az azóta Püspökmolnáriba olvadt Rábaszenttamáson. Fenti címerük egy 1554-es adománylevélről ismert, melyet László, Imre, Lukács és Balázs nyertek. A família tagjai ezt követően is több adományban részesültek. A Thordayaknál említett vasi 1726-os nemességvizsgálatkor Mihály, László, Márton, id. Babos János,  Benedek és György igazolták magukat az 1554-es okmánnyal. A család férfitagjai közül az 1940-es években még több személy is élt Vas megyében (Lajos jegyző, Antal tanító). Éva pedig 2008-ban halt meg Győrben. A családtagok többsége valószínűleg már csak a Babos nevet használ(hat)ta 1945 után, mert nem találtam nyomukat.

Babossék még a Tötösy család révén is rokonok, hiszen a fentebb említett Tötösy Erzsébet nagyanyját is Szenttamási Babossnak - közelebbről Zsuzsannának - hívták.megyében (Lajos jegyző, Antal tanító), Éva pedig 2008-ban húnyt el, de a családtagok többsége a háború után valószínűleg már csak a Babos nevet használhatta.

 

 

 

 

 


 

Zanati Zanathy

Zanathy

Zanathy János 1602. március 22-én nyert címeres nemeslevelet Rudolf királytól. Régi vasi birtokos család, aki 1602-ben már csak a címert kaphatta meg. Több birtokadományban is részesültek. Steven Totosy kutatásai révén került képbe a család. A 18. század elején Thorday Mátyás felesége volt Zanathy Judit, akinek az édesapját Mihálynak hívták. Vas vármegyei helyeken, Dömötöriben, Körmenden, Baloghfán, Kisunyomban és Zanaton voltak birtokosok. A szintén Kisunyomban élő Thorday őseimmel is itt kerültek kapcsolatba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Béri Balogh

Béri Balogh

A fent említett Tötösy Erzsébet anyai nagyanyja volt Béri Balogh Magdolna. Családja régi vasmegyei család. 1598-ban Töttöst, Nagy-Tilajt szerzik meg, később Hermánt és Kis -Szőllőst. A XVII. század elején találkozunk először a béri előnévvel. Péter tatai és kapornaki várkapitány, a fia Ferencz kapornaki kapitány Muraszombatot és Deklésenyt szerezte meg. Ezen helyek egyikében született béri Balogh Ádám kurucz tábornok az említett Magdolna unokatestvére (1655-1711), aki Tolnamegyébe költözött. Tamásiban a gimnáziumot róla nevezték el.

 



© 2004-2013 Kanizsay Zsolt