Kanizsay.hu » Rokon családok

Rokon családok

Lipovnoki Lipovniczky

 

Lipovnoki LipovniczkyFeleségem anyai ősei az Árpád vezérrel visszajött 108 nemzetség egyikéből, a Lipovnok vagy Ipulnok nemzetségből származnak. Ipulnok régi magyar személynév, mely a 14. századtól kialakuló szlávajkú környezetben Lipovnokká vált, s a családnév is így lett Ipulnoky helyett Lipovniczky. Hasonlóan sok más felvidéki családhoz. Úgymint: mátyásfalvi Mattyasovszky, benyói Benyovszky, hrabovai Hrabovszky, medveczei Medveczky, praznóczi Práznovszky, závodjei Závodszky stb. Egy történész-levéltáros Lipovniczky a 20. század harmincas éveiben dolgozta fel részletesen a család történetét. Ő Kond vezérig vezette vissza a családfát. A hivatalos adatok szerint az első ismert ős Bokon, aki Szent István király idején élt. A címerben látható jelenet egy Koros nevű őshöz kötődik. Ő nyitrai várnagy és zalai ispán volt. Egy medvevadászat alkalmával megmentette István herceg, a későbbi II. István király életét. Ettől az eseménytől kezdve számos tisztséget töltöttek be a leszármazottak, több birtokadományban is részesültek, mígnem egy János nevű ős a 16. század elején feleséggyilkosság miatt el nem vesztette az egészet. A visszakapaszkodás nem ment könnyen, mintegy 150 év elteltével találunk megint Lipovniczkyt a megyei tisztségviselők sorában. Ezt követően aztán számos magas rangú katonatiszt, képviselő, alispán kerül ki a soraikból. A legismertebb talán István, aki 1849-ben a császáriak által körülzárt Komáromi vár plébánosa, Klapka hű embere, később pedig nagyváradi püspök. A család birtokai eredetileg Nyitra vármegyében terültek el, később Bars- és Heves vármegyébe is áttelepültek egyes ágak, majd a világháborúk sodorták a családot Vác, Tata, Székesfehérvár irányába.

 


 

Noszlopi Noszlopy

 

Noszlopi NoszlopyA család első említése 1125-ből való, már akkor birtokosok voltak a Veszprém vármegyei Noszlopon. Valószínüleg a 108 nemzetség egyikéből kell, hogy származzanak. A családfa 1346-tól folyamatos. Egyik águk a 18. század közepén került Nyitra vármegyébe, itt kerültek rokonságba a Lipovniczky családdal (Lipovniczky János huszár főhadnagy felesége volt Noszlopy Teréz). A legismertebb közülük Noszlopy Gáspár, aki a vesztes '48-49-es szabadságharcot követően merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen, amiért kivégezték.

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Tőkésújfalusi Újfalussy


Tőkésújfalusi Újfalussy

A mára férfiágon kihalt család a 108 nemzetség egyikéből a Divékből ered. Egy 18. századi Nyitra vármegyei bírósági ítélet kimondta, hogy az Aba és a Divék nemzetség Csaba királyfi kisebbik fiától, Édementől ered (az Árpád-ház a nagyobbik fiútól Edtől). Az iratokat rejtélyes kezek megsemmisítették, az adatot csak a szájhagyomány tartotta meg, melyet aztán egy 19. században kiadott könyv őrzött meg. A család Nyitra vármegyében volt birtokos, ahol a Lipovniczkyakkal került rokonságba, még a 15. század második felében.

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Brogyáni Brogyányi

 

Brogyáni Brogyányi

Feleségem egyik anyai dédanyja származik ebből a Nyitra vármegyében birtokos családból. Nemességüket még az Árpád korban kapták, első említésük 1288-ból való. A családtagok számos tisztséget viseltek az évszázadok során a Nyitra vármegyei közigazgatásban. Jelenleg Brogyányi Mihály ismert pozsonyi helytörténész.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Závodjei Závodszky

 

Lipovniczky Mihály Graeven ezredbeli huszár hadnagy édesanyja volt Závodszky Júlia,

de e két család a századok során többször került kapcsolatba, házasságok révén.

Nemességüket Mátyás királytól kapták 1466-ban, eredetileg Trencsén megyeiek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Kismalonyai Malonyay

 

Kismalonyai MalonyayA Lipovniczky rokonsághoz tartozó Bars vármegyei család András nevű őse és Tajnay Annától született fiai (András, János és György) 1638-ban kapott nemességet III. Ferdinándtól Bécsben. Egy Ferenc nevű családtag a zempléni Berzéken a Rákóczi birtok jószágigazgatója volt 1699-ben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Tiszahegyesi és tajnai Tajnay

 

A Lipovniczkyval rokon család, amely a Bars vármegyei Tajnáról származik. Ott épült a család kastélya (1840), és ott található a család temetkezési kápolnája. A Bars-várbeli népből (várjobbágyok) voltak, akik - feltehetőleg már a 13. század előtt - kitelepültek Tajnába (később Nemes-Tajna, Nagy-Tajna településrész). A királyi vár birtokából földet kaptak. A család őseinek Ivánka fiait Lukát és Zohovot tartják (Okleveles említés: 1275). Tajna várjobbágyi birtokai kikerültek a várszervezetből, s a nemesi vármegye kialakulásával a Tajnán birtokos várjobbágyok kisnemesi jogállásba jutottak (Okleveles említés: I. Lajos donációs levele (1357). Tajnay Orbán és Mihály valamint fiai birtokaikért pereskedtek a Garamszentbenedeki apátsággal (1467/1471;1493)). A Tajnán illetékes nemesek egyezséget kötöttek a Tajnay családnév kizárólagos használatára (1519).

I. Ferdinánd, majd I. Miksa is megerősítette a Tajnayakat birtokukban, nemességükben és címert adományozott a családnak (1564/1568/1569).

 

 

 

 


 

Herke

 

HerkeFeleségem atyai ősei 1717-ben kaptak nemesi oklevelet III. Károlytól. A feltehetően borsodi református família rekatolizálást követően kapott földet Csongrád megyében. A hatalmas családi sírbolt is Csongrádon található. A család legnevesebb tagja Herke Sándor talajkutató, akiről Szegeden utcát is neveztek el. Feleségem Ferenc nevű nagyapja a Ludovikán végzett, mint utásztiszt. Részt vett az észak erdélyi bevonulásban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Öttevényi Farnady

 

Feleségem atyai nagyanyjának ősei a családi hagyomány szerint Vas megyéből származnak, bár a nevet adó FarnadÖttevényi Farnady község Nyitra vármegyében van, az előnevet adó, ottani földbirtokra utaló Öttevény pedig Győr közelében. Egy Farnady nemeslevélre történő utalást találtam, mely 1666-ot jelölte meg, az adomány éveként, illetve a marosvásárhelyi Teleki levéltárat, ahol az megtalálható. Annyit sikerült kideríteni, hogy az ottani anyag a Budavári Országos Levéltárba került, de a szál felgöngyölítése további kutatást igényel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Boczon Thorday

 

Boczon ThordayAtyai nagyanyám János nevű őse 1647-ben kapott nemesi levelet III. Ferdinándtól. Az ármális úgy említi őt, hogy Tordáról származó Thorday, másképpen Boczon János (Johannes Thorday alias Boczon de dictu Thorda). Mivel a ma ismert összes Torda nevű település akkoriban az Erdélyi fejedelemség birtokában volt, illetve a család nemességét Pozsony vármegyében hirdették ki (Somorján, 1652-ben), feltételezhető, hogy a Pozsonyhoz legközelebb lévő ma már nem létező Tordaszigeten éltek, mely Győr közelében volt akkortájt. Mai tudásom szerint a Boczon pedig két nyelven takar értelmes szót, a lengyelben gólya, a spanyolban hetvenkedő. Steven Totosy kutatásai szerint e család azonos azzal a Vas megyei Thorda családdal, akik a Kisunyom melletti Sorkikisfaludon éltek. Az ősük 1569-ben nyer birtokadományt Miksától, mely elvileg nem mond ellent a fenti 1647-es kutyabőrnek. Egy 1696-os megyei nemesi összeírás Vincét említi. 1719-ben András kap adományt Sorkikisfaludra. Az 1754/55-ös nemesi összeírás Jánost és Ferencet említi Kisfaludon. Az említett községek anyakönyveinek átnézésével sajnos nem sikerült perdöntő bizonyítékot találnom az azonosságra, igaz egyértelmű cáfolatot sem. A már biztosan egyenes ági ősöm, József 1720-ban született Sorkikisfaludon, feleségét pedig Szenttamási Baboss Katalinnak hívták (a Baboss család a szomszédos Rábaszenttamáson volt birtokos). A fiúk - szintén József, felesége pedig Tötösy Erzsébet - a 18. század második felében költözött a Vas megyei Kisunyomba, majd a zalai Hahótra (ide valamikor 1790 és 1829 között, mivel az előbbi nemesi összeírásban még nem szerepel, az utóbbiban viszont már igen). Itt lett birtokos a família, mígnem a dédapám sógora az egészet elkártyázta, valamikor a 20. század elején. A birtokvesztést követően Kaposvárra kerültek, a nemeslevél eredetije is itt található, édesapám unokatestvérénél. Egy családi történet is szól erről a korai kaposvári időszakról. A '19-es forradalom idején dédapám üzemeltette a tejcsarnokot, ahová a Latinka Sándor vezette kommunista csőcselék bevonult, hogy feldézsmálja a készleteket. Thorday Elek ellenállt. Estére már a siralomházban csücsült, a másnapi akasztását várva. Hajnalban azonban Horthy gárdistái bevonultak Kaposvárra és Latinkát lógatták föl. A következő évben született a nagyanyám.

 


 

Zepetneki Tötösy

 

Zepetneki TötösyValószínűleg az Árpádok korában számos Tötösy família egyikéből eredeztethető e család, mely Vas megyében volt birtokos. Többek között pl. Kisunyomban, ahol Thorday nagyanyám ősei is éltek egy rövid ideig. Tötösy Erzsébet nevű felmenőm Györgynek nevezett őse 1587-ben kapott nemeslevelet, majd birtokadományt Rudolf királytól. Nagy valószínűséggel újranemesítésről lehetett szó. A családfa 1490-ig folyamatosan követhető, de némi bizonytalansággal az 1360-as évekig is. A család rendkívül kiterjedt, rengeteg Tötösy él az északi félteke számos országában.

Továbbiakban pedig egy adalék a család történetéhez, Steven Tötösy de Zepethnek kutatásai alapján: Vas megyében Zepetneki Tötösy György (Georgius Tivtoß?/Tiwtößy de Zepethnek) agilis et literatus, felesége domina Katalin és gyermekeik Péter, Jakab, Orsolya és Katalin kapnak címeres nemeslevelet adományba 1587.02.22. II. Rudolf magyar királytól és római császártól, valamint 1589.07.22. nemesi kúriát és földbirtokot a Vas megyei Jákon és Sorkikisfaludon. A nemesség kihírdetése Szombathely 1587.05.29. Az 1587. címeres nemeslevelél adományozása után és a nemesi kúria és földbirtokok adományozása előtt (1587-1589) Györgynek és feleségének domina Katalinnak születik még két gyermeke, Margit és János, leányuk Orsolya 1589-1597 között elhal. György felesége, Katalin úrnő, aki 1597 előtt megözvegyül, ugyanebben az évben királyi és megyei jóváhagyással további földbirtokot vásárol Jákon. Az 1587. adományozott de Zepethnek nemesi előnév helyesen de Zepethk ugyanis középkori és kora-újkori dokumentumokban Zepethk falu többször van összekeverve az ugyancsak Zala megyei Szepethnek várossal és mert a Vas megyében újra nemesített Zepetneki Tötösy család a Zala megyei prima occupatio nobilitas Zepethki Tötösy családból származik. A Tötösy de Zepetnek család a Zala megyei egymás mellett fekvő Pacsa, Tötös, Zepethk és Kerecseny falvakban honos és nemes birtokos prima occupatio nobilitas (honfoglaláskori) Tötösy családokból származik. Ezek a Tötösy családok 1256. vannak mint honfoglaláskori országos nemesek bizonyítva: "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán [Panyit Bánffy de Alsólindva] előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53). A család történetét, ágainak családfáit valamint rokon családainak leszármazását lásd: Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. Steven Tötösy de Zepetnek. CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library): http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords . West Lafayette: Purdue University Press, 2010-.=


 

 

 

 

 

 

 

 


 

Báchmegyey

 

A "nagy-bátsi" előnév 1560. május 21-én fordul elő először Nádasdy Tamás nádor egyik adománylevelében, a "párisi" 1583. április 28-án II. Rudolf király Markusóczfalvát adományozó okiratában, a "párisi" és "nagy-bátsi" előnév együtt 1663. július 20-án egy egyezséglevélen. A család nevét a 16. században ch-val, a 17. századtól kezdve ts-sel írják. Régi birtokadományos család, eredetileg Báchy (Bátsy) volt a nevük. Bátsmegyey Katalin volt Tötösy Erzsébet édesanyja. Katalin apja pedig Bátsmegyey János, akinek Hahóton volt birtoka. Ezt örökölhették meg Thorday őseim. A kapcsolat onnan adódhatott, hogy a Bátsmegyeyeknek Pozsony vármegyében is voltak birtokaik. Báchmegyey Simon az 1550-es években Szigetvár alkapitánya volt, Ferenc pedig Vas megyei alispán a 17. század végén. Díszes síremléke a sorokpolányi templomban ma is látható.

Akármennyire is azt mutatja minden jel, hogy régi családról van szó, XVI. sz. előtti nyomokra nem sikerült bukkannom. Szinte biztosan a 108 nemzetség valamelyikéből eredeztethetők. Az eddigi ismereteim alapján a címerük is jól "adja" egy nemzetségi címer jegyeit. A griff miatt mindenképpen a Tomajra gyanakodnék, de egyéb "bizonyíték" nem áll rendelkezésemre.

 


 

Szürtei Szürthey másképpen Zritthey

 

Szürtei Szürthey másképpen Zritthey

A fent említett Vas megyei alispán, Bátsmegyey Ferenc nevű ősöm dédanyja volt az 1500-as évek második felében élt szürtei Szürthey (másképpen Zrittey) Julianna, akinek apját Zsigmondnak hívták. A mára kihalt család, az Árpád vezérrel érkezett Baksa nemzetségből származik. Ősi birtokuk Szürte, Ungvár mellett található. A Baksák első híresebb tagja IV. Béla király idején élt Simon ispán, akinek hat fiától a Szürthey mellett számos ismert család - köztük a Bocskai is - származtatja magát. E Simon ispán nevéhez fűződik a Regéci vár alapítása. Hála Nagy Iván munkásságának, a családfa ezen ága, a fent említett Julianna "ősanyától", tehát az 1550-es évektől, egészen a XIII. század közepéig folyamatosan követhető.

A Szürtheyek ma ismert címerét 1414-ben Zsigmond királytól kapták. A nemzetségből származó több család (Chapy, Bocskai) is kapott velük együtt akkor ilyen címert. A pajzsot körülölelő, saját farkába harapó sárkány pedig arról tanúskodik, hogy a címer viselője a Sárkányos Társaság, Zsigmond lovagrendjének tagja volt.

A mai magyarországi nyelvészet színvonalát viszont az alábbi szócikk mutatja a Wikipédiából: A Baksa régi magyar személynévből származó férfi keresztnév. Feltehetően szláv eredetű, és az Isten jelentésű Bog névelem származéka. Egyesek szerint török származású név, mások szerint a magyar bak szóval van kapcsolatban; azonban ezek a feltevések nem megalapozottak. Egyébként meg tessék megnézni a Baksa nemzettség címerét! Jó, segítek. A címerpajzson egy kecskebak szarva látható.

 


 

Széchi Szigethy

 

Széchi SzigethyÉdesanyám atyai nagyanyjának felmenői 1696-ban kaptak nemeslevelet I. Lipóttól. Sajnos az eredeti ármális elveszett, a Veszprém megyei Levéltárban csak egy kézzel írott 19. századi másolatot találtam. A Szigethy ősök helyzete hasonló lehet, mint a Tötösyeké. Széchi előnevük arra utal, hogy korábban birtokuk lehetett. Igaz, Zalában van egy Szécsisziget nevű település, a Zala megyei nemesi összeírások szerint pedig több ilyen nevű család is élt ott. Ráadásul akkoriban Zala vármegye Tapolcán is túl terjedt. Nemeslevelük szövege is arra enged következtetni, hogy nem nemtelen állapotukból emelkedtek a nemesek közé. A későbbi levéltári adatok szerint viszont molnárok voltak Pétfürdőn, majd Lepsényben. A zalai családok felé egyelőre kapcsolatot nem találtam. Egy érdekesség a nemeslevélszerző János feleségével Köveskúthy Annával kapcsolatos. Az Atyusz nemzetségből származó Köveskúthy család emeltette a salföldi pálos kolostort. Egyes kutatók szerint a família a Salfölddel szomszédos Kékkútról eredeztethető, melynek neve korábban Kőkút, Köveskút lehetett.

A sisakdísz páncélos vitézének kezében tartott zászló az eredeti címerben természetesen egyszínű vörös, a piros-fehér-zöld változat csak az én "csínytevésem". Remélem, a heraldikusok megbocsájtják!

 

 

 


 

Szenttamási Baboss

 

Szenttamási BabossElső ismert közvetlen Thorday ősöm, az 1720-ban született József feleségét hívták Szenttamási Baboss (vagy Babos) Katalinnak. Ősi Vas vármegyei birtokos családról van szó, akik András ősük révén már egy 1479-es összeírásban is birtokosként szerepelnek az azóta Püspökmolnáriba olvadt Rábaszenttamáson. Fenti címerük egy 1554-es adománylevélről ismert, melyet László, Imre, Lukács és Balázs nyertek. A família tagjai ezt követően is több adományban részesültek. A család férfiágon kihalt. Babossék még a Tötösy család révén is rokonok, hiszen a fentebb említett Tötösy Erzsébet nagyanyját is Szenttamási Babossnak - közelebbről Zsuzsannának - hívták.

 

 

 



© 2004-2013 Kanizsay Zsolt